Kéhli Vendéglő, Krúdy
Szalonja 2016. szeptember 8-án 16 órai kezdéssel
a 45 éve Szentmártonkátán
működő MAGVETŐ KLUB mutatkozott be.
Házigazda: Kanizsa József,
Király Lajos és Szénási Sándor István.
Közreműködő: Tálas Ernő és
Németh Nyiba Sándor
Király Lajos megnyitotta az estet, üdvözölte a
Közönséget, a meghívott Vendégeket, akik Szentmártonkátáról érkeztek: Kissné
Pásztor Évát, a Magvető Klub elnökét, Kiss István alapítótagot,
fotóst, Kele Sándorné alapítótagot, Szentmártonkátai Önkormányzat
alpolgármesterét és Kele Sándort, alapítótagot. Az elnöki bejelentések
között ismertette, hogy a közelmúltban elhunyt Bíró András alapítótagunk és
Koncz Eta festőművész. Átadta a szót Kanizsa Józsefnek.
Kanizsa József is üdvözölte a közönséget, a megjelent
vendégeket, és a közreműködőket: Szénási Sándor Istvánt, akivel több
mint, 25 éve járnak le Szentmártonkátára és Tálas Ernőt, Németh Nyiba
Sándort, akik még énekkel, zenei, verses közreműködéssel színesítik az
estet.
Kanizsa József visszaemlékezett a szentmártonkátai
találkozásokra s megemlítette, hogy neki már 1962-től voltak kapcsolatai.
Mizsei Sándor volt munkatárásnál szállt meg és bálokra jártak. Kissné Pásztor
Évával, a KITÁSZ megalakuló ülésen ismerkedett meg, majd később baráti
kapcsolat alakult ki a férjével, Kiss Istvánnal és a Klub tagjaival is. Az első
találkozás a könyvtárban a TŰZTARAJÚ HAJNAL című kötet bemutatása, azóta
rendszeressé váltak a találkozók, majd, ahogy a Krúdy Kör titkára lett, a Krúdy
Körnek egy-egy tagját is magával vitte, bemutatta, így került le Szénási Sándor
István is, aki már több mint 25 éve jár le a Magvető Klubba.
- Kanizsa József, a Klub elnökét kérdezem, hogy mégis
hogyan alakult meg a Klub, és hogyan működött tovább, erről szeretnénk pár
mondatot hallani? A kezdetekről...
- Kissné Pásztor Éva: ”1970-ben, a Nagykátai Járási
Könyvtár közreműködésével, a Magvető Könyvkiadó vállalta a klub patronálását.
Így hivatalosan is megalakult a Magvető Klub, Fábián Zoltánné, a kiadó
munkatársa és férje, Fábián Zoltán segítségével évente három író-olvasó
találkozót rendeztünk a klubtagok részére. Az elsőkötetes fiatal írók
mutatkoztak be. Az első találkozás – Bereményi Gézával – még ugyanabban az
esztendőben, december elsején került sor... Végre megérkezett Bereményi Géza, a
Járási Könyvtár munkatársaival és a Magvető Kiadó képviselőjével, Fábián
Zoltánnéval, „keresztanyánkkal”. Géza bemutatkozott, s a könyvéről kezdett el
beszélni, majd várta a kérdéseket. Néma csend támadt, senki sem mert elsőnek
kérdezni. A véletlen segített. Az ajtó mellett lévő egyetlen fogasunk, amelyen
közel 50 kabát nyugodott, nagy robajjal közénk vágódott. A váratlan esemény
harsány derűt váltott ki. Pillanatokon belül feloldódott a hangulat, véget ért
a kínos csönd, s a kérdések özöne zúdult Gézára...Géza azóta befutott egyéniség
lett...Kossuth-; József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és
forgatókönyvíró, filmrendező. Hát így kezdődött, változatos szép és gazdag
évtizedek múltak el. Körül belül hat fiatal pár ott ismerkedett meg, s lettek
házasok, így mi is Istvánnal. Hát, ilyen az Élet... Azóta eltelt 45 év...”
-Kedves Kele Sándorné, Julika, te hogy emlékszel
vissza egy-egy eseményre, vagy a Krúdy Körrel való kapcsolatra?
-Kele Sándorné, Julika: -”Mint alapítótag, és akkor még
nagyon fiatal e klubhoz nagyon jó emlékeim fűződnek, a számtalan szini előadás,
a bohóckodások, kirándulások, táborozások, és sorolhatnám a sok-sok élményt, a
tábortüzek, a szalonnasütések, de annyi-annyi emlék rakódott le a szívünkbe, a
lelkünkbe, hogy azt csak könyvben lehetne megfogalmazni. De ezek zömét
„A SZENTMÁRTONKÁTAI MAGVETŐ KLUB KRÓNIKÁJA „ című
kiadványokban meg is jelentettük. Ezek már archív anyagként a közönség elé
kerültek. Más anyagok meg a Helytörténeti Gyűjteményben találhatók meg. Még én
is emlékszem, amikor Kanizsa Józsi bemutatkozott a maga szerénységével a
könyvtár nagytermében és ígéretet tett, hogy Uriba is eljön, vagyis eljössz az
Általános Iskolába és az ovisok közé, hogy a felnőtt és gyermekversekből
felolvass. Többször is jártál nálunk és egyszer Koncz Eta kiállítását is
megnyitottad, aminek nagy sikere volt. Szentmártonkátai Szabó Magda Könyvtárba
meg hoztad a Krúdy Kör tagokat, hol a saját kocsiddal, Szénási Sándor Istvánnal
az ő kocsijával, vagy Király Lajos kocsijával...Így még több szerzővel, festőművésszel,
képzőművésszel ismerkedhettünk meg és az iskolások is, a z ovisok is. Mindez
nekünk nagyon nagy segítség volt. Utólag is köszönjük és kívánjuk, hogy még
sokáig tudjatok közénk jönni és értékes, nívós író-olvasó találkozókat tartani.
- Szénási Sándor István vette át a szót: „megköszönöm
a magam és a Krúdy Kör nevében, hogy e hosszú évtizedeken át fogadtátok a Krúdy
Körtagokat, és jó kapcsolat alakulhatott ki. Én különösen köszönöm, hogy
sokszor veletek lehettem, de nem csak itt, hanem együtt lehettünk a KITÁSZ
rendezvényein is, ahol Évi éppen a Számvizsgáló Bizottság tagja is. Kérdésem,
hogy hogyan tudjátok fönntartani a Klubot, a z Önkormányzat segíti-e titeket,
milyen rendezvények várhatók?
- Kissné Pásztor Éva -”mi is örültünk a Krúdy Kör
tagjainak és hogy ilyen családias kapcsolat alakult ki, sorolhatnám a neveket,
akik az utóbbi évtizedekben nálunk szerepeltek vagy kiállítást nyithattak meg.
Tudom, volt, aki többször is visszajött, ez a szeretet és a siker jele is volt.
Hogy hogy lesz tovább, és hogyan segít az Önkormányzat? Jó, hogy Keléni Juliska
alapítótagunk alpolgármester, a Képviselő Testületben van, a támogatást
megkapjuk és jó a kapcsolatunk ilyen az Önkormányzattal. A Jövő meg még
rejtélyes, de mindent megteszünk, hogy tovább tudjunk élni, létezni és megérjük
a 90-et, veletek együtt...
- Kele Sándorné Julika: „Szénási Sándor István
gondolataira reagálva, szeretném elmondani, hogy erre a Klubra a faluban
szükség van, ahogy Évára is, mert ő a falu „lámpása” mindenhez ért, mindent
tud, évtizedeken át szerkesztette az újságot is, és ez mellett még sok más
mindent tesz a faluért, a Magyar Kultúra Lovagja is...Ebben a nehéz gazdasági
helyzetben nehéz megjósolni a Jövőt, de szerintem ez a Klub mindig élni fog, és
ahogy Évi mondta, szeretnénk veletek ezt a jó baráti, családi kapcsolatot
tartani...
A beszélgetéseket, a családias hangulatot Tálas Ernő egy-egy
éneke -Bartók Béla: Elindultam szép hazámbúl, az olasz dal, a Santa
Lucia-, és Németh Nyiba Sándor
megzenésített versmondása tette még színesebbé, nívósabbá. (Németh Nyiba Sándor
-A Rába parton című megzenésített vers és Adamis Anna: Hogyan mondjam
el, megzenésített versét, dalát adta elő.)
A beszélgetésekben
nagyon sok kérdés merült fel és a jelenlevők – Kissné Pásztor Éva, Kele
Sándorné Julika, Kiss István- sok információval árasztatták el a szép számú
hallgatóságot, megjelent közönséget.
Elhangzott Kanizsa Józseftől is két vers, az egyik
Szentmártonkátához íródott és a másik verssel Koncz Etára emlékezett meg.
Szénási Sándor is több verssel működött közre.(Versek mellékelve.)
Lejegyezte: Kanizsa
József
Fotók: Antal István, Kanizsa József, Skerlák Iván
Kanizsa József:
PIPACSOK ÉS A SZERLEM
(Koncz Eta festménye alá)
Szerelmes szívem
E nyárban lángra lobban
S látom lángolni
A vörös pipacsokban
Lám, hogy él, lüktet
E csodás természet
Szerelmes szívemnek
Ez, ez lett a végzet…
Lobogj pipacs
Égj, lángolj természet
Lüktess szívem
Áraszd a szerelmet…
SZENTMÁRTONKÁTA
Tápiószecső felől, ahogy
az öreg templomtornyát
látom,
valami őselem, iránytű
vezet át a látóhatáron,
hogy belássam
Szentmártonkáta
minden házát, apró
portáját,
s ott az élet jelét
láthatom:
az udvaron járó mamókát.
Járókában alvó gyermeket,
aki szép jövőről álmodik,
s anyát, ki félti
gyermekét.
Az Istent kérve imádkozik...
Csend honol az esti
homályban.
Füst karikázik az égre fel,
s ott csillagpipitérek
nyílnak,
hajnalig játszanak
tündérekkel.
A falu alszik. Csendes a
szél,
csak a kutyák ugatnak
vadul,
tán az esti homályban
bejött
a kertbe egy eltéved
vadnyúl...
Tetőcserepek a hajnalpírban
szép rózsaarcra váltanak
át.
Olyan lesz a falu fentről,
mint
a kertben kinyílt dáliák.
S ha nappal járom az
utcákat,
nekem minden ház otthonom,
s vár,
lelket nyugtató kicsi
sziget,
hol megpihenve nyugalom
vár...
|
Szénási
Sándor István:
FÉNY
AZ UGARON
Fájó szívvel néztem éveken át
a műveletlenül hagyott földet.
Megérdemelne már egy új gazdát
gondoltam, remélve jobb időket.
Mosolyogtak itt a görögdinnyék,
Nevelt krumplit, búzát ez a határ,
majd gazdát cserélt, nem is olyan rég,
de fölösleges sopánkodni már!
Jövőnkbe vetett hitem alázza
őszi búza helyén bogáncs, kóró,
ez a föld megérett változásra,
aszfaltján létünk a napraforgó.
Oly jó látni, hogy épül a város,
nem múlnak el hasztalan az évek,
sima úton gördülnek az álmok,
lelkemig érnek az esti fények.
Gazdagnak, szegénynek kitárulnak
az üzletek mennyország kapui,
fölemelni létünk, itt árulnak
múltat s jövőt
az idő tanúi.
Mondhatnak bármit, mi maradtunk
követei a küzdelmes múltnak,
Az örök viszály közt is megtudtunk
felelni az ezeréves múltnak.
NE MENJ EL
Hiába jössz vissza,
az már nem ugyanaz:
Pillangó szárnyakon
elszáll a pillanat.
Mikor várni kell rád
az is szép,mégis más,
néma társam lesz egy
őszinte vallomás.
Ha elmész elkísér
minden vágy,gondolat,
félénk csillagfénybe
merülő alkonyat.
|
Vissza a fő oldalra